Bogaram

Luca teljesen be volt zsongva, hogy mikor lesz már Halloween?!?! Próbáltam rájönni eme túlfűtöttség okára. Aztán elárulta, hogy azért várja olyan nagyon, mert akkor megy buliba. :-O Mindenesetre amikor láttunk egy csodaszép tököt, megvettük. Napokig figyelt az erkélyen.

Aztán Petya rászánta magát, hogy kifaragja. Luca szakszerű rajzot mellékelt a munkálatokhoz. Fontos volt, hogy mosolyogjon a tök, de azért legyen félelmetes is! Jaa és fogai feltétlenül kell, hogy legyenek! Fel volt adva a lecke!

A kép nem túl jó minőségű, de azért berakom. Miközben Peti faragta a hidegben a tököt, a Luca az erkélyajtó mögül mutogatott, hogy mit hogyan csináljon. Haláli volt!

Tréning

Azért a mérgelődésen kívül történt más is velünk. Voltam céges tréningen. Úgy indultam ( ezt be is vallottam a végén a trénernek ), hogy már megint egy szokványos dolog. Mutatkozzál be..bla-bla-bla. Előre rosszul voltam az egésztől. Aztán mikor tényleg így is kezdtünk, akkor mélypontra kerültem.

De szerencsére annyira jó a csapat és jópofa feladatokat kaptunk, úgyhogy feldobódtunk. Sokat nevettünk, megnéztük a várost, Ráckevét. Este borozgattunk, beszélgettünk, csobbantunk egyet. Jól éreztük magunkat. Voltak új munkatársak is, akiket így tényleg jobban megismerhettünk kicsit. Fantasztikusan szép ötágú csillagot alkottunk bekötött szemmel:

Teljesen meg voltunk magunkkal elégedve. A hotelben finom kajákat kaptunk. Szóval jó volt, de elég intenzív. Elfáradtunk. Januárban, vagy Februárban egy másik osztállyal együtt lesz tréningünk. Már alig várjuk!

Luca rajzai

idegi végkimerülés

Alakul a lakás. Éppen most van itt a beltéri ajtókat berakni a srác. Őszintén mondom, hogy nagyon szép lett! Annyira más lett a lakás a csodaszép fenyő ajtóktól!! Ránk fér, hogy végre már alakuljanak a dolgok, mert teljesen készen vagyunk már idegileg, elegünk van a felújításból!

Tegnap volt itt utoljára az asztalos srác. Hihetetlen, hogy hányszor jött vissza, hányszor szóltunk neki ezért-azért. Aztán az egyik szekrényt újból kellett csináltatnunk vele. Úgy gondolta, hogy amiért ő elmérte, nem volt használható az a szekrény ( mert nem nyílt ki az ajtó rendesen ), még mi fogunk további nem kevés pénzt adni neki.

Tegnap este értem haza Győrből, fáradtan. Kicsit a Lucussal játszottam, amikor szólt a Péter, hogy a konyhabútoros srác akkor tisztázná az anyagiakat. Hát legyen. Őszintén és talán kicsit keményen elmondtam a véleményemet. Azt, hogy neki, mint szakembernek kellett volna ötleteket adnia, illetve figyelmeztetnie arra, ha a mi terveink részei nem ültek rendesen. A szekrény fogantyúit nem párhuzamosan tette fel, ajtók lógtak. Van egy megemelt pult rész, az sem olyan lett, mint akartuk.

Rengeteg apró és nem apró hiba, nincs erőm most sorolni. Szóval szépen elmondtam neki a véleményem a munkájáról. Jó tanácsként mondtam neki, hogy a jövőben ne hagyjon ott úgy munkát, hogy nem 100 % a dolog. Oké, hogy később kijavítja, de a megrendelő látva a trehány munkát rosszul lesz. Arra számítottam, de lehet, hogy én voltam a naív, hogy ennyi pénzért kapok egy tuti szép, jól összerakott konyhát, ahova ha belépek tátva marad a szám. Ehhez képest most is - miközben beszéltünk - látom a hibákat.

Most ne képzeljétek, hogy nagyon csúnya a konyhám ( majd fényképezek ), de rossz szájíz maradt az egész után.

Az ajtós srác ( aki még mindig itt van ), a Peti baráti körébe tartozik. Nem nagyon jó barát, csak olyan haver. Lehet, hogy ez volt a baj, mert harmadik hete várunk már az ajtókra. Ennyit csúszott az eredeti tervhez képest a beépítés. Azért elég kellemetlen volt függöny mögött ülni a wc-n, a fürdő ajtón semmi sem volt, féltem, hogy Lucus megfázik.

Egyáltalán nem tudok olyan szakembert mondani azok közül aki itt dolgozott nálunk, akit tiszta szívből ajánlani tudnék.

Még a vizes is ( pedig Peti apukájával dolgozott együtt ) hibázott. A mosogatógép beindításakor derült ki, hogy a lefolyócső ( oldal elágazása ) nem volt kilyukasztva, nem tudta leengedni a vizet. Peti szétszedte, kifúrta, azóta jól működik. Még a maradék redőnyökre várunk ( az ablakcserénél csak két ablakra rendeltük meg ), hétfőn hozza a srác. Sokkal kedvezőbb ajánlatot adott, mint azok akik az ablakcserét csinálták.

Nade ezzel még nincs vége a mesteremberek tesztelésének, mert megrendeltük a beépített szekrényeket is ( csak az anyagot nem tudtuk még kiválasztani, mert vártuk a beltéri ajtók színét, formáját, látványát ).

Utolsó felvonás

Bízom benne, hogy így is lesz az ablakosokkal kapcsolatban. Tegnap több, mint két órát a lakásban voltak és helyretették a hibákat. Kicserélték a rövidebb, hosszabb takaróléceket, kijavították az erkélyajtó ferdeségét, a hálóban kicserélték a lyukas szúnyoghálót.

Tulajdonképpen végigkísérték a lakásfelújításunkat. Akkor jöttek amikor teljesen szét volt bombázva a lakás, ablakot cseréltek. Aztán visszajöttek a festés után léceket feltenni. Majd egyszer jöttek javítani - amikor nem hoztak ezt-azt, nem tudtak megcsinálni ezt-azt. Végül most utoljára mindent helyreraktak. Bízzunk benne.

Azért vannak más hírek is... A konyhaszekrényünket szombaton hozza a srác összerakni, remélem nagyon szép lesz és jól átgondolt lesz a pakolórésze. Persze ez csak használat közben derül majd ki.

Viszont! A beltéri ajtókat sajnos nem hozza a srác ( vasárnapra ígérte ), csúszik vele. Ezáltal minden tolódik. Az ajtók beszerelése után tudnak visszajönni a burkolók feltenni a szegélyeket, utána azt a festőnek le kell javítani, a Péter úgy igazítja a parketta szegélyt is...

csontkovács kellene

... de nagyon! Már Zalakaroson megmondta a masszőr, hogy keressek egy szakembert, rendszeresen járjak csigolya-helyretételre, mert rossz vége lesz. Hát, közeledik ez a bizonyos rossz vég.

Tegnap egyik pillanatról a másikra úgy beállt a nyakam, hogy mozgás nélkül is olyan fájdalom tört rám időnként ( egyre sűrűbb időközönként ), hogy csillagokat láttam. Vagy egy becsípődés, vagy a fene se tudja, hogy mi. Mindenesetre az egyik nyakcsigolyám érezhetően nincs a helyén, sokkal jobban kiugrik a sorból, mint kellene. A zalakarosi kezelés után szépen beállt a sorba. De az már régen volt!

Este bekentem valami családban vándorló krémmel, kicsit jobb lett. De azért közel sem mondhatom, hogy elmúlt.

Peti fürdette meg a Lucát, ő tette le aludni. Közben én bekent nyakkal feküdtem az ágyban, mint egy karótnyelt múmia. Egyszer csak hallom jön át a Luca. Fájt mindenem ( közben a fájdalom már a fülemre, fejemre is átsugárzott ), ideges voltam. Oda sem fordultam hozzá, csak mondtam neki, hogy menjen a szobájába nagyon gyorsan. Erre ki is ment. Azonnal indultam utána, mert éreztem, hogy nem a szokásos rosszalkodása miatt jött át, hogy húzza az időt. És tényleg ott hüppögött az ágyában. Kérdeztem tőle, hogy mi a baj. Kiderült, hogy a kis arany szívem engem félt, aggódik értem, hogy nekem fáj a nyakam. Próbáltam megnyugtatni, hogy már jobban vagyok, ne aggódjon, reggelre kutya bajom lesz. Közben vigyáztam, hogy még véletlenül se mozduljak rosszul, mert akkor a fájdalomtól nem tudom visszatartani a jajdulásomat. Ott maradtam az ágya szélén, amíg szinte elaludt. Sokáig nem bírtam, mert rosszul esett tartani a fejemet.

Annyira meghatódtam Lucától. Eddig is tudtam, hogy nagyon érzékeny gyerek. Ilyenkor annyira összeszorul a szívem, hogy milyen kis védtelen azáltal, hogy mindenki bújára-bajára így reagál. Úgy kellett visszafognom magam - miután már majdnem aludt -, hogy ne csókolgassam össze a kis fejét a rámzúduló érzelemhullám miatt.

gumifa

Kolléganőmtől kaptam. Kicsit ijesztő növény, mert egy hétvége alatt annyit nőtt, hogy a kolléganőmet azzal fenyegettem, hogy ha nem viselkedik jól, akkor ráuszítom a virágomat. Átnő hozzá, elterül az asztalon és bekebelezi a dolgait...

Most ez így kicsit viccesen hangzik, de tényleg döbbent arccal álltunk mindketten egy-egy hétvége után, amikor megláttuk a növény fejlődését. Sőt! Nem is egy növény nőtt ki, hanem több kicsi is elindult mellette.

Akitől kaptam felvilágosított, hogy az enyém azért olyan nagy, mert a magja már több éves. Ugyanis egy idő után elszárad az egész, akkor a magot ( vagy hagymát? ) hagyni kell pihenni a föld alatt. Tavasszal elkezdeni locsolni és ismét beindul. Még vadabbul, még magasabbra. Nem mondom, hogy szép, de legalább valami növény is van az irodában.

pécsi graffiti

Amikor még nem volt minden terünk széttúrva, felbontva, akkor jártunk könyvtárba. Ott láttam a falon ezt a festményt. Nekem tetszik:

Törpikéim

Végre a telefonomról lementett a Péter minden képet ide a gépre. Így hát sorban hozom őket. Ez is régi, még a törpike-gyűjtés időszakából:

kollégák

Kollégámat műtötték. Kicsit izgult. Csak, hogy ne izguljon hiába ezt az üzenetet ragasztották ki a közvetlen kollégái minden ajtóra ( hátha valahol nem veszi észre ). Csak kicsit tűnik szemétségnek. De tényleg sokat gondoltunk rá, szorítottunk érte. Azóta már jól van!!!

az ágynemű és a nyelv

Sajnálom nagyon, hogy abbahagytuk a Helen Doronos angolozást. Egyrészt mert jó kis közösség alakult ki másfél év alatt, amíg odajártunk, másrészt tényleg lopva, játék közben szaporodott Luca angol szókincse. Most már rengeteget felejtett. Ez észrevehető volt most is, hogy ezt az ágyneműt kapta a szigetvári Mamától ajándékba. Kérte, hogy kérdezgessek tőle egy két szót, ő válaszol angolul. Sokszor sikerült neki, de sokszor csak nézett és nem tudta azokat a szavakat sem, amit pedig régen kapásból "köpött". Szerintem az oktatója is nagyon szimpatikus, fiatal csaj volt. Szerettük. Nem erőltetem ( talán kellene ), csak sajnálom.

Még két hét

Erről mindig az a Tom Hanks film jut eszembe, amikor házfelújításba kezdett, és a szakemberek ezzel biztatták amikor megkérdezte, hogy még mennyi időre van szüksége. Két hét! Szerencsére nem albérletben élünk, így tulajdonképpen mindegy, hogy két, vagy három hét kell még a befejezéshez. Persze szeretnénk minél előbb a saját lakásunkban élni, de nem vagyunk türelmetlenek.

Azért belegondoltam, hogy egyelőre még beépítet szekrényünk sem lesz, úgyhogy a ruháink nagy része továbbra is dobozban, zsákban fog állni. Sajnos a pénzügyi kereteink igencsak a végét járják... Azért bárhogy is nézzük újra építettük a panelt. Nem felújítás volt, nem átalakítás, hanem újra építés.

A beltéri ajtókat két hét múlva hozza az egyik barátunk aki ezzel is foglalkozik. Ezt a színt választottuk:

Igazi fából lesz, és magas nyomással "lövik" rá a festéket, vagy inkább pácot. Leginkább ez a szín megy a járólaphoz.

Ablakosok

Kedden visszajöttek az ablakosok javítani még egy-két dolgot, amit utólag kértünk, illetve pótolni ezt-azt amit elfelejtettek.

Sajnos Péter ügyeletes, így nem tudott ott lenni. Apukám volt velük, és a munka végére én is odaértem. Vesztükre!

Nagyon rossz napom volt a munkahelyemen, stresszes, idegeskedős. Nem voltam feldobva. De esküszöm nem voltam kötekedő, direkt figyeltem arra, hogy ne hergeljem fel magam, nyugodt maradjak. Nehezen ment!

Dolgoznak

...a burkolók. Ez a konyhában lévő kis 10 x 10-es csempe. Eredetileg nem is akartunk ide csempét, mondván, hogy a munkalappal megegyező színből teszünk a falra is valami anyagot. De az asztalos srác lebeszélt róla minket. A kapuccsínó-fehér variációjú konyhaszekrényhez szerinte egy sötét munkalap illik, de akkor a falra fehér csempe. Mivel az üveges szekrényeknél magában az üvegben kis kocka minták lesznek, így gondoltuk visszaköszönhetne ez a csempén is. Különben nagyon jópofa hosszúkás csempéket is láttunk, meg üveg(vagy mi )-szerűeket is...persze határtalan variációkban és húzós árkategóriákban. Maradtunk az egyszerűnél. Remélem az összhatás jó lesz. Majd kiderül. Még kifugázzák ( egyelőre még nem vettük meg a fugát, középbarna színre gondoltunk, mint a kapuccsinó ), közben a fürdőt is magasabbra csempézik, illetve voltak olyan falai a fürdőnek ahol nem volt csempe, oda is rakatunk. A kamrának az alját járólappal fedik le.

Nekikezdenek a járólapozásnak az ebédlőben-konyhában. Nagyon várom!!! Szerintem döbbenetesen szép hatású lesz ez az olasz járólap. Mintha falapok lennének. Csak sajnos sok múlik a lerakáson, úgyhogy nagyon oda kell figyelni a szakemberekre. Nehogy elrontsák.

Gréta szülinapján

Igaz, hogy így Szigetvárról kicsit nehezebben tudunk találkozni barátokkal, de szülinapokat nem hagyunk ki. Egy-két hete voltunk Lucus legjobb barátnőjének buliján. Összefoglalva a lényeg ( ez a képregényes forma bejön nekem ):

Luca mellett jobbra az ünnepelt, balra az öcsikéje. Az alsó sor feltünően vicsorít, kissé idomítottnak tűnik a jelenet...

mint a képregény

Szerencsére jó lett a színválasztás. Ilyen a falszín az ebédlőben, konyhában, nappaliban - mivel egy légtér az egész. Ez a nappali egyik fele.

búvár

Még pakolászás közben került elő a búvárszemüvegem, pipám. Luca megőrült érte! A kád aljára gyöngyöket kellett szórnom, azt keresgélte. Lehet, hogy ennek hatására, pár napra rá a strandon teljesen le mert menni úgy a víz alá, mint az első úszás óráján. Sose lehet tudni. Lehet, hogy megint elkezdhetünk majd úszásoktatásra járni?

lakásfelújtási munkák képekben

Ma sikerült az egész lakást önterülővel kiöntetnünk. Sehol nem lesznek küszöbök. Míg idáig eljutottunk, igen sokat kellett dolgozni. Az ezer évvel ezelőtt a betonra tapadt ragasztó és egyéb anyag maradványokat vésővel felszedtük.

Nagyon könnyű műveletnek nézett ki, de amikor csak próbaként átvettem a szerszámot, kb. egy 10 centis részt tudtam feltisztítani és visszaadtam Petyának a vésőt. Ezt a sokmindent utána össze kellett söpörni - hatalmas porral járt. Csak egy napot voltam ott, de ahhoz tökéletesen elég volt, hogy rásegítsen az allergiás panaszaimra. Este csak úgy tudtam aludni, hogy orrcsepp tengert nyomtam az orromba. A spray-k nem segítettek.

rózsaszín bringa

Egyre türelmetlenebbül vártuk már azt a pillanatot, hogy végre megtanulhasson kétkeréken bringázni Luca. Ennek egyre inkább hangot is adott, mivel már minden barátnője tud pótkerék nélkül haladni, sőt van aki száguldozik is. Futottam egy kört a barátok körül, hogy kinek van 16 colos bringája. Sajnos nem sok sikerrel. Bár volt aki megígérte, hogy a Balcsiról hazahozza nekünk.

bontási terület

Ma voltunk a cserecsajjal vízórákat átiratni. Hideget és meleget egyaránt. Ráadásul ő is és mi is meg is szüntetünk mérőket a lakásokban, úgyhogy az ügyintézés kissé elhúzódott. Közben beszélgettünk. Elmondta, hogy ő miként alakítja át a volt lakásunkat. A nappaliból alakít ki konyhát, ebédlőt. Az eredetileg konyha pedig gyerekszoba lesz. A fürdőben is cserélt egy-két dolgot.

Elmeséltük neki mi is, hogy ha most betévedne a volt lakásába, akkor leginkább egy építési, vagy inkább bontási területet látna. Alul-felül-oldalt mindenhol csak beton. Sőt, ez a beton szanaszét van fúrva, vésve. Mindenhol kis árkok ( víznek, kábeleknek ). A nappaliban például a villanykapcsolót annyira mélyen berakták, messze az ajtótól, hogy azt kijebb kellett hozni. Panelban ugye ez csak nagyerővel, nagy hanggal járva, vésve lehetséges.